Gyakorlati tanácsok hozzátartozóknak

Kórházi látogatás

• Egyszerre két látogatónál több ne legyen a betegágya mellett.
• Ha a család bejön, látogatni, kettesével jöjjenek csak a betegágyhoz, a kabátjaikat hagyják a portánál, vagy kinn a folyosón, ne a betegágyra tegyék.
• A beteg étvágytalan ezért többször meg kell kínálni gyümölccsel, egy-két falat befőttel, de ne kényszerítsük őt az evésre.
• Innivalónak legmegfelelőbb a szénsavmentes ásványvíz.
• Ha a beteg elküldi Önöket, ne sértődjenek meg, a beteg érzi mennyi megterhelést, tud elviselni.
• A beteg állapotával kapcsolatban információt az ápolószemélyzettől, illetve kezelő orvostól kérjenek, a beteg társaktól kapott információra ne hagyatkozzanak, Ők saját problémáikkal küzdenek, nem üzent közvetítők!
• Ha a beteg ápolásában szeretnének részt venni, kérjenek segítséget és tanácsot az ápolószemélyzettől, ők szívesen megmutatják a szakszerű segítségnyújtás fogásait.
• Kérjük, tartsák be az orvosi utasításokat, ha valamivel nem értenek egyet, beszéljék meg ismételten a kezelőorvossal, háziorvossal, főorvosokkal, ebben nincs semmi rossz, vagy bizalmatlanság, hiszen szeretteik életéről van szó, érthető aggodalmuk.
• Ápolási feladatok elvégzésénél, ha a nővér megkéri, haladéktalanul menjenek ki a kórteremből, legyenek tekintettel más beteg személyiségi jogaira.

Stroke beteg otthoni ellátása

Hosszú távú rehabilitációra kell felkészülni. Legfontosabb az állapot, a beteg szeretetteljes elfogadása, de ez nem jelenti, hogy feladják a javulásában vetett reményüket és hitüket. Hinni kell még akkor is, ha a zárójelentés nem kecsegtet sok sikerrel!

A beteg hazahozatala előtt célszerű a háziorvost felkeresni, hogy milyen lehetőségek vannak az adott településen.

Jó esetben a kórházi zárójelentés alapján otthoni ingyenes gyógytornát tud adni, betegápolói segítséget rendelni. Ezt hosszabbítani lehet még egy kúrára. A torna és a masszás az első. Ha éjszaka előfordul még baleset, pelenkát is felír a neurológus a zárójelentéssel együtt és az első havi adagot ki is szállítják.

Mivel ez a betegség anyagilag is padlóra tudja küldeni a családot, ésszerű átgondolni milyen anyagi áldozatot tudnak és érdemes vállalni. Csak azért, hogy elmondhassuk mindent megtettünk, nem kell felesleges kiadásokba bocsátkozni. Ha 20 percnél tovább nem foglalkoztatható a betegünk felesleges szakembert megkérni órás foglalkozásokra! Kevés a szakember különösen vidéken és ha szerencsénk lesz és találunk logopédust, akkor sem vállal 20-30 perces foglakozást. Lemondani azért nem kell a képzésről. Feladatot kell kérniük, amit maguk is tudnak gyakorolni, amikor a beteg jobban érzi magát. Annyit naponta és annyiszor, ahányszor a beteg vállalja.

Erőltetni nem kell, Ő érzi, mennyit bír el!

Nem szabad azonban lebecsülni azt, amit a család meg tud tenni.

Fényképekből a családtagok, a lakás felidézést segíteni, a kommunikációt segíteni.

Asztali naptárral a napok, hónapok nevének gyakorlását, időbeni tájékozódást lehet fejleszteni. Szerencsés esetben a beteg szeret énekelni, segíteni kell azzal hogy együtt énekelünk vele az éneklésben siker élményhez juthatunk.

Szvorák Katalin Dúdolós lemezét hallgatva sok kedves emléket dalt felidézhetünk.

Szvorák Katalin lemezeinek ingyenes letöltése

Kártyázás, sakkozás, dominózás közül azt használják, amit a betegség előtt is szeretett a beteg. Nem igaz, hogy folyton tévét kell néznie, mert az jó, fejlesztő! Meg kell kérni a gyógytornászt, tanítsa be Önöket is a foglalkozásra, mondja meg, mi az, amit Önök tudnak gyakorolni, szívesen meg is szokták mutatni, hogy hogyan tudnak segíteni.

Nagyon sokat tudnak segíteni az unokák. Szívesen kártyáznak, társasoznak, kockáznak, dominóznak a beteg nagyszülővel. Könnyen elkészíthető otthon egy kis barkácsolással kártyatartó sín, amivel a béna kéz ellenére is jól tud kártyázni, dominózni betegünk. Alább látható néhány ötlet hogyan: További ötletek: kártyatartó sín készítése. A fenti képeket is erről a linkről vettük.

Ha Önöknek nincs idejük, akkor egyedül is gyakorolhat. Meg kell kérni a szakembereket (gyógytornászt, logopédust) mutassák meg, mi az, amit egyedül is tud gyakorolni.

Szerencsés esetben a számítógépes Verbalio programmal is tudnak gyakorolni. A program megfizethető, alkalmas az egyedüli differenciált gyakorlásra.

Nagyon fontos, hogy értékeljék minden erőfeszítését, még akkor is, ha az eredmény pillanatnyilag csak egy hangyányi! Biztassuk, hogy lesz ez még több is! Jó munkához, eredményhez idő kell!

Ha a beteg állapotában rosszabbodást tapasztalnak azonnal a sürgősségi osztályra kell jönni a zárójelentéssel együtt! Célszerű tartani a kapcsolatot a kezelőorvossal, még akkor is, ha semmi probléma nincs. 3 hónap után indokolt akkor is kontrollra jelentkezni, ha a zárójelentésből véletlenül ki is maradt a kontroll dátuma!

A rehabilitáció fáradságos munkájához Önöknek és a betegnek is kitartást kívánok!

Könyvajánló: a család és a beteg viszonya

Leel-Őssy Lóránt: A megbénult ember (Remények és esélyek agyi érbetegeknél)
Statisztikai Kiadó Vállalat, 1988
ISBN 963-500-829-5
A szerző édesapja emlékére gyűjtötte össze tapasztalatait: „A jó tanács már maga támogatás.” (Parthenios) mottó szellemében.
Közvetlen hangon ismerteti az agyérkatasztrófát, s annak következményeit. A betegek kórházi és otthoni ápolásának apró részleteit és buktatóit.
Betegek „élménybeszámolóiból” megismerhetjük életük alakulását a betegség utáni éveiket és ezzel elgondolkoztatásra késztet, hogy a megértő, támogató, segítő orvosi, társadalmi, családi hozzáállásunk kialakításában milyen feladatunk lehet, mit tehet az egyes ember e célért?

Cseh Katalin: Élet afáziával, hemiplégiával: ismeretterjesztő minden érintettnek, aki e két szóval találkozik
Máyer Nyomda Kft, Budapest, 1996
Az első rész az agyérkatasztrófáról szól röviden és annak következményeiről, a bénulásról, afáziáról.
Második rész a mindennapokban a rehabilitációhoz ad értékes gyakorlati tanácsokat, tornagyakorlatokat a mindennapi életben használható apró fortélyokat említ.
Függelékben ismertet rendeleteket, alapítványokat, amelyek segítséget adhatnak az agyérkatasztrófát szenvedett betegnek és családjának.

Julia Segal, John Simkins: Anyunak szüksége van rám
Pont Kiadó, Budapest, 2000
ISBN 9639312061

Idézet a borítóról:

Alcíme szerint ez a könyv sérült szülők és egészséges gyerekeik családon belüli viszonyáról íródott; a szerzők Sclerosis Multiplexben szenvedő felnőttekkel és családtagjaikkal végzett szakmai munkájának tapasztalatait és következtetéseit összegezi - az átlagolvasó számára hozzáférhető stílusban - ez a méltán visszhangos sikert aratott kötet.

Bár főleg SM beteg családok problémáit ismerteti, sok élményanyaggal és gyakorlati tanáccsal, mégis hasznos olvasmámy, hiszen stroke esetén is váratlan egészségvesztéssel szembesülünk.

A Szakirodalom menüpontban említett könyvekre is szeretnénk felhívni a figyelmet, külön kiemelve a Gyakorlatok az afázia otthoni gyógyításához című könyvet Póczos Zsuzsanna összeállításában.

Tanácsok sorstársak feleségeitől

Ne legyünk emberkerülők, se a család ne szégyellje a beteget, se a beteg a fogyatékosságát. Ne halljuk meg a beszólásokat: „Be van rúgva!?”, „Mit totyorászik itt előttem?!”, ez semmit nem bizonyít, csak a kötekedők tudatlanságát.

Nagy segítség, ha valaki együtt végzi a tornagyakorlatokat vidáman, játékosan a beteggel. Amikor nehéz a mozgás, nagyon jól jön a biztatás és a vele együtt való tevékenység. A mozgás fontosságáról, jótékony hatásáról meg kell győzni a beteget addig, amíg ezt maga is meg nem tapasztalja. Amikor már jobb az állapota, mindig kapjon valami feladatot, amit örömmel lát el, a családnak segítség, neki pedig sikerélményt hoz.

Fontos, hogy a gyógyszereket az előírásnak megfelelően (étkezés előtt, közben vagy utána, kevés vagy sok folyadékkal stb.) szedje a beteg, ha tudja, önállóan, ha nem, akkor segítséggel.

Amint a beteg állapota engedi, térjen vissza hobbijához, járjon vagy vigyék társaságba, pl. Csakazértis Klub, nyugdíjas- vagy pedagógusklub, múzeumegyesület.

Mindig kell éreztetni, amikor csak lehet, hogy Ő a család számára ugyanolyan fontos marad, mint betegsége előtt volt. Ha a beteg állapota engedi, be kell vonni a családi élet apróbb teendőinek megoldásában (ágyazás, mosogatás, terítés). Kell, hogy érezze most is szükség van az Ő segítségére is. Ha gyakorlunk, akkor mindig azt tartsuk szem előtt, hogy az esetleges vagy gyakrabban előforduló hibák, kudarcok az Ő állapotából és nem a figyelmetlenségéből fakadnak. Magyarán, megértés, türelem, tolerancia kell! Elkeseredünk, előfordul, de soha ne a beteg előtt sírjunk, vagy keseregjünk!

Egy beteg véleménye:

„Érzékenyebb lettem, erre figyelnem kell magamnak is, és környezetemnek is! Mivel nehezebben fejezem ki magam, úgy tűnik, hogy indulatosabb lettem, de ez nem jellemváltozás, csak a betegség velejárója. A beszédképességem csökkenése nem jelenti szellemi képességeim csökkenést!”